Zsíroskenyér de luxe

A múlt heti badacsonyi túra során gazdagabbak lettünk némi Szürkebaráttal az Imre pincéből - lényeges, hogy ő a saját borát árulja, nem pedig megveszi és aztán sajátjaként eladja.

Foci VB ide vagy oda, mi istenieket fröccsözünk :) Viszont ehhez a fröccshöz egyszerűen muszáj zsíroskenyeret enni, úgyhogy a hétvégén ezt ettük, méghozzá két teljes napig :) Nagymamám most biztos a fejét fogná, szegény gyerekek, csak zsíroskenyérrre futja nekik, még egy rendes pörköltet sem tudnak megengedni maguknak - hála drága új pénzügyminiszterünknek, akinek nyilván nics devizahitele... bezzeg Papa biztosan megveregetné a vállunkat, hogy igen, ez aztán már valami és mellénk telepedne falatozni :) Bár ők biztosan úgy gondolják, tízórainak vagy vacsorának még oké, na de ebédnek!!! Márpedig most ez volt a helyzet. És nagyon jól esett. Annyira, hogy vasárnap is ezt ettük. Gondolkodás nélkül.

Kiegészítettük egy kis körözöttel, vajon sült petrezselymes-kakukkfüves gombával és fehér típusú grillkolbászkákkal. Friss paradicsomot-paprikát ettünk hozzá, sok hagymát és természetesen fröccsöt!

Persze, az egész nem lett volna teljes, ha nem én sütöm hozzá a kenyeret, ami a jól bevált dagasztás nélküli volt.

Mivel kb. semmi dolgom nem volt az ebéd mégis kész lett, sütöttem egy clafoutis-t és egy kis vajas kekszet a maradék eperből.

Délután befutott Apósom, ő is megörült az uzsonnának, majd mikor mindent kipakoltam az asztalra, megkérdezte: Mi van itt, vendéget vártok??? :) Ááá, neeem, mindig így szoktunk enni :) Ja, most már értem fiam, miért vagy ilyen jól tartva :)

Vasárnap pedig Apu érkezett, ő fröccsöt is ihatott, majd anélkül, hogy tudta volna, felsóhajtott: Hú, ez olyan jó, hogy már csak egy kis zsíroskenyér hiányzik hozzá! Akkor már kenem is!

Nem hitte el, de akkor már meg kellett ennie :)

Szóval, ez amolyan apósos hétvége volt, fröccsel és zsíroskenyérrel. Csak lazán! Az egész hétvégénk ennek jegyében telt és nagyon jól szórakoztunk, bár elég tevékenyek is voltunk. Ergo, a jövőben is tartanunk kellene magunkat ehhez a szellemiséghez. Meg voltunk róla győződve, hogy jó hétvégénk lesz, úgyhogy az is lett.

És hogy miért rakom fel ide ezt a kihívást nem jelentő, recept nélküli ötletet? Hátha ti is szívesen falatoznátok belőle :)

Jó étvágyat!