2010. december 17., péntek

Karácsonyi adománygyűjtés

A Kifőztük csapata nagyot gondolt, összefogtak jónéhány bloggerrel és összehoztak egy a Kifőztük szellemiségét tükröző, igazán sokszínű kiadványt, tele jobbnál jobb karácsonyi, adventi recepttel.





Fizess elő a kiadványra, hogy még az ünnepek előtt felszerelkezhess az év legjobb karácsonyi ötleteivel és merülj el a tervezgetésben azzal a megnyugtató érzéssel, hogy idén Te is segítettél azokon a gyerekeken, akik adományod nélkül korgó gyomorral várnák a Jézuskát...

Hadd mondjam el, milyen jól esett, amikor Szepy a Szépségtárból felkeresett, ugyan tartanék velük egy jó kis recepttel. Azt pedig külön hangsúlyoznom kell, milyen rengeteget dolgoztak ők, az "ős csapat" a kiadvány szerkesztésével és mindannyiunk terelgetésével, az egész közösség kordában tartásával. Köszönöm nekik, hogy gondoltak azokra, akiknek szükségük van egy kis támogatásra, és a kreativitásukkal, példamutató kitartásukkal segítettek!
Szerencsére sokan csatlakoztak a segítők, adományozók táborához, így még a hajrá előtt több, mint 1,5 millió Forint összegyűlt!
A hajrá pedig most kezdődik!

Gyerünk, segíts Te is, hajrá!

A részletekért kattints ide!


Szívmelengető készülődést kívánok!

2010. november 15., hétfő

Chilis babos tortilla


"Ditke" kolléganőm megbízott azzal, hogy keressek neki tuti tortilla-lepény receptet, mivel a nyár eleji tortilla-tekercses bejegyzésem óta heti rendszerességgel kell tortillát produkálnia, és a bevásárlásnál a lepény képviseli a legnagyobb tételt, ami persze pillanatok alatt el is fogy. Ráadásul a hétvégén ugye megint Forma 1 volt, a kaja és a feladat tehát adott volt. Mondhatnám úgyis: Challenge accepted! (ahogy Barney mondaná a kedvenc sorozatunkból a Férjjel)




Nos, már tavasszal utaltam rá, hogy a következő adag saját házi tortilla-lappal fog készülni és ez így is történt azóta minden alkalommal. A család igen, én azonban nem voltam elégedett egyikkel sem, ezért nem is osztottam meg veletek. Viszont azt hiszem, Edit a héten végre házi sütésű tortillával örvendezteti meg a fiúkat :) Gyanítom dupla adaggal...


 
A tortillához (6-8 db vagy 12 kicsi):

30 dkg finomliszt (lehet fele kukoricaliszttel is)
2 tk szódabikarbóna (az eredeti 1/2 cs sütőport ír)
1 tk só
4 ek olaj
2,5-3 dl víz

A vizet fokozatosan adagolva tésztát gyúrok, gombóccá formálom, félreteszem min. 15 percre. A kívánt 6-8 vagy 12 darabba szedem, gombócozom, kinyújtom. A lényeg, hogy ne legyen túl vékony, kb. 3-5 mm-es, mert könnyen eltörik. Felforrósított serpenyőben vagy vaslapon oldalanként 1-1 perc alatt megsütöm - azért azt várjuk meg, hogy barna-fekete hólyagok képződjenek rajta! Konyharuha alatt melegen tartom, míg a töltésre nem kerül a sor.

Tekerésre, töltésre, csavarásra fel!



Ezúttal a már-már hagyományosnak mondható chilis babos verzió mellett döntöttünk - szintén nem eredeti recept, ismét bocs, Fater :)

Chilis bab kisanyo módra

fél kiló darált hús (ezúttal pulyka, így is elég szaftos lesz, nyugi)
két konzerv vörös bab
egy konzerv kukorica
2 közepes fej hagyma
kb. 3 dl paradicsomlé
2 szem paradicsom
egy fél zöldpaprika (erősségtől függően)
só, bors
chili paprika vagy egyéb csípős paprika (jelenleg macskapöcse típusú)
cayenne bors
fokhagymagranulátum
római kömény



A hagymát félkarikára vágom, megpárolom. Rádobom a húst, körbepirítom, megsózom, borsozom, ráöntöm a lecsöpögtetett vöröbabokat, a felkockázott paradicsomot és felöntöm a paradicsomlével. Forralok egyet rajta, hozzáadom a kukoricát, a felkarikázott zöldpaprikát, a csilit és a fűszereket. Nem kell félni a többféle csípős-erős paprikától, az erősségük nem adódik össze!
Összeforralom, ezalatt a paradicsom szépen összesül a hússal és a zöldségekkel és valami egészen eszméletlen íze lesz! Ezt már az illatáról gyaníthatjuk :)



Az összeállításhoz a frissen sült tortilla lapokra halmozom a zöldségeket (saláta, paprika, paradicsom, stb.), erre a ragut, majd jön a valamilyen szósz (most tejfölös darált erőspaprikás, az egy ételben fellelhető lehető legtöbb erős-csípős ízhatás érdekében) és teker!

Jó étvágyat!




P.S. visszajelzést várok :)


2010. október 18., hétfő

Hagymaleves cipóban



Hétvégi leves-lakoma, a pihenés és kényeztetés jegyében. Bár egészen húsmentesnek hangzik, de igazán laktató és fenséges! Maga a recept franciásan egyszerű, így belefért, hogy gondos feleségként a cipót is én süssem hozzá...na jó, a munka nagy részét végülis a kenyérsütő és kedvenc sütőm végezte :)





Szóval, úgy döntöttem, előveszem Marton Levente többszörösen tesztelt leírását, melyet annak idején a metro újságban találtam:

1 kg vöröshagyma
5-8 dkg vaj
1 ek liszt
só, bors
kakukkfű
2 dl száraz fehérbor (pl. Chardonnay)
2 dl főzőtejszín
1 l húsleves

A hagymát sűrű könnyek közt félkarikára vágom, vagy szólok a Férjnek és ő készségesen felvágja (ez ám a tuti recept, mi?), és együtt megtisztítjuk a könnycsatornáinkat :)






A vajat megolvasztom, ezalatt a Férj kinyitja a bort. A vajra ráteszem a hagymát, gyakori kevergetés mellett megpirítom, majd lassú tűzön min. fél órát fedő alatt párolom. Ezalatt omlós-puhára sül és isteni illata lesz. Míg erre az állapotra várok, leellenőrzöm a bort :) Ehhez természetesen ki kell kérni a Férj véleményét is. Mire a pohár végére érünk, a hagyma kész. Kevés sóval, borssal, valamint kakukkfűvel kiemelem az ízét, meghintem liszttel és felöntöm a borral. Miután az alkohol elpárolgott, hozzáadom a tejszínt. Forralás után felöntöm a húslevessel és fedő nélkül még 10 percig főzöm. Ha szükséges, utánaízesítek.
Cipóban tálalom.




Ha nincs cipóm, akkor

- sajtos pirítósra merem a levest, vagy, vaagy

- bedobálom a kenyérsütőbe az alábbiakat (Limara útmutatása alapján):

2,8 dl folyadék (fele tej, fele víz)
1,5 tk só

1 ek ecet
2 ek olívaolaj
500 g kenyérliszt
1 tk cukor
1 dkg élesztő

és elindítom a dagasztó programot, ami meg is keleszti a kenyérkét ebben a cudar időben, mikor fűtés helyett inkább össze kell bújni életünk párjával...




Mikor megkelt, beállítom a sütőt 180°-ra, a tésztát kettészedem, cipóra formázom, tepsire teszem és fél óra alatt megsütöm.

A cipókat hagyom kihűlni, levágom a kalapjukat, kivájom, belemerem a levest, megszórom füstölt vagy ementáli sajttal és sütőben megpirítom.






Melengető jó étvágyat kívánok!





2010. szeptember 17., péntek

Segítsüti 2010. ősz

Ma indul az őszi Segítsüti árverés!



A nagy sikerű, hagyományosnak mondható Anyák napi jótékonysági akciót idén már második alkalommal hirdetik meg, ezúttal a gyermekek világnapjára időzítve.






27 gasztroblogger anyuka különleges, családi kedvenc sütijeire lehet licitálni, az összegyűlt összeget két koraszülött osztály kapja!




Részletekért és licitáláshoz kattints ide!

Gyűjtsünk együtt minél többet a kis csöppségeknek!



2010. szeptember 15., szerda

Töltött kenyér


Méghozzá kétféle, Jamie Olivertől. Annyira gusztán készítette, hogy mikor másodszor is láttam, azonnal kimentem a konyhába, hogy elkészítsem. Pont kapóra jött az alkalom is, Anyuék jöttek hozzánk Öcsémmel kiegészülve egy örömteli esemény kapcsán, neki pedig muszáj volt valamit sütnöm - édeset is, sósat is.


 
Gyorsan összegyúrtam a tésztát, majd kipakoltam hűtőt és a kinyújtott tésztába pakoltam mindenfélét, amiről úgy gondoltam, sülve és együtt jók lesznek. Úgy is lett :)
Annyira egyszerű, hogy akár most is kipróbálhatjátok!

Alaptészta gyors finomságokhoz (ez a lenti két kenyérhez elegendő)
1 kg liszt
1 marék só
1 marék cukor
3 csomag szárított élesztő
5 dl langyos víz

Gyors mozdulatokkal összegyúrom, gombócozom, félreteszem, de csak addig, míg a tölteléket előkészítem, majd 2/3-1/3 arányban kettészedem, megdögönyözöm, hozzácsapkodom párszor a munkalaphoz és a nagyobbat kinyújtom kb. 1,5 cm vastagra. Ebből lesz a sós, de persze édesszájúak meg is fordíthatják, vagy az egészet felhasználhatják csak sósnak vagy édesnek.




A nagyobb kenyérbe az alábbiak kerültek:

10 dkg turista szalámi gyuftészta formára vágva (magában nem szeretem, de maradt, így kezdenem kellett vele valamit)
2 szem paradicsom, kockázva
1 paprika, kockázva
10 dkg sajt, apró kockákra vágva
4 ek mascarpone, hogy jó szaftos legyen
só, bors, kakukkfű, bazsalikom

Mindezeket a tészta hosszanti oldalára pakolom, feltekerem, egymásba hajtom a két végét. Tepsire teszem, bedörzsölöm olívaolajjal, megszórom rozmaringgal. Vegák csak kihagyják az első sort és kész. Vagy pakolhatnak bele gombát, póréhagymát, cukkinit. Jó leves lesz a töltelék, aki ezt valamilyen ördögi okból kifolyólag nem szereti, párolja meg a zöldségeket vagy keverjen hozzá kenyérmorzsát.



A kisebb tésztát vékonyabbra és hosszabbra, oválisra nyújtom.

Került bele
2 ek kakaópor
1 nagy ek vajjal és
1 nagy ek nádcukorral elkeverve
ízlés szerint - tehát jó sok - étcsokipasztilla
3-4 ek mascarpone, isteni lesz tőle, ki ne hagyjátok!!!

A tölteléket itt érdemes szétteríteni a tésztán, hogy mindenhova jusson és szép rajzos legyen a mintája szeletelésnél. Első alkalommal csak egy hosszú csíkban pakoltam rá, úgy is jó volt, de csak a tészta egyik oldalán volt töltelék. A sósnál ez nem gond, ott amúgyis vastagabb a tészta is és a belevaló is több. Feltekerem, két végét egymásba hajtom, jól összelapogatom, tepsire emelem és bedörzsölöm olívaolajjal. Tejjel is meg lehet kenni, mindkettőt kipróbáltam, nekem az olaj jobban bejött.

Előmelegített sütőben 160°-on (légkeverés) kb. fél órát sütöm, a teteje ropogós lesz, nem fényes, alig lehet kivárni míg kihűl és falható hőmérsékletű lesz! Ha marad másnapra, tökéletes reggelivé avanzsál.
Második alkalommal estebéd lett belőle egy hosszú nap végén :)

Jó tekerést és még jobb étvágyat!




2010. szeptember 8., szerda

Kecskesajtos-paradicsomos metélt



avagy hirtelen felindulásból elkövetett vacsi...

Ilyen szutyok időben, mint ahogy ez a szeptember megérkezett, valami igazi comfort food-ra vágytam, olyan melengető, gyorsan összeüthető, hosszasan elnyammogható fajtára. Nigella egyik könyvében külön fejezetet szentel az ún. comfort food-oknak - lehet, hogy a többiben is, arról nem tudok nyilatkozni - itt található többek között a krumplipüré és a citromos rizottó is - recept hamarosan. Az igazi comfort food lényege, hogy elfogyasztásuk igazán kellemes, megnyugtató érzéssel tölt el, ezek a tipikus "meleg sarokba bekuckózom egy pokróccal" kaják. A kategória elnevezése sajnos arra is rámutat, hogy gyakori fogyasztásuk a fenekünket is igazán komfortosan párnássá varázsolja, mivel elég sokat lehet belőlük egyszerre enni és úgy az igazi, ha dúskál a kalóriákban. Láttam már bánat-kajának vagy hangulatjavító ételnek is nevezni, de mivel nekem minden étel javítja a hangulatomat, nem érzem elég találónak :)


 
Nos, ennek a tésztának az elkészítése is igazán komfortos volt, ráadásul a dolog lendülete sokat dobott az én lendületemen is - ami egészen a kanapéig tartott :)

Klasszikus recept nincs, ötlet van :)

Hozzávalók:

szélesmetélt (fél kiló)
2 paradicsom
10 dkg érett kecskesajt (ebbe vegyesen került bele sima és spenótos)
1,5 dl tejszín
só, bazsalikom, fokhagymapor (na, mit szóltok? fejlődőképes vagyok:))

A tésztát felteszem főni. Közben nagy lángon kevés vajon megpárolom a paradicsomot, kicsit sütöm is, ha már elpárolgott a leve, ettől enyhén füstös íze lesz. Ízesítem kevés sóval, fokhagymával (ha friss fokhagymát használtok, azzal kezdjetek, de vigyázva, könnyen megég), bazsalikommal. Hozzáadom a felkockázott sajtokat, megvárom, míg elolvad, majd lassan felöntöm a tejszínnel. Összerottyantom és a kifőtt tésztára öntöm. Bele egy villa és mehet a bendőbe!


 
Jó étvágyat!





2010. augusztus 13., péntek

Túróval töltött paradicsom



Hasonlóan bonyolult kajákat csinálok mostanában, ez éppen egy vacsira készült és nagyon jólesett a melegben. Még kedves férjuram is jóízűen falatozott belőle, dacára annak, hogy húsmentes kajáról van szó...


Először elkészítem a túrókrémet. Innetől kezdve a variációk száma végtelen. Ami éppen otthon van, amilyen ízű a paradicsom, lehet körözöttes, juhtúrós, tejfölösebb, darabosabb, cottage cheese-es vagy friss sajtos, pirospaprikával vagy anélkül...jöjjön az én változatom, 2 főre.


25 dkg darabos túró (zacskós változat)
fél pohár tejföl
só, fehérbors
borsikafű
kapor
4 levél friss bazsalikom (varázshegy bazsalikom)
egy kis marék snidling
2 szem csemegeuborka
4 paradicsom
1 paprika

A túrót kikeverem a tejföllel és az aprított fűszerekkel, félreteszem.
A paprikát és az uborkát apró kockákra vágom. A paradicsomok tetején íves bemetszést ejtek, kivájom a belsejét, vigyázva, hogy a húsa egészben rajta maradjon a héjon. Az így kiszedett paradicsombelet is felkockázom, majd a zöldségeket a túrókrémbe forgatom és kanállal beletöltöm a paradicsomokba.
Megszórom kaporral, snidlinggel, majd tálalást követően az első dolgom, hogy magában megegyem a dísz-snidlinget a tetejéről :)



Az esetleg megmaradt túrókrémet pedig magában bekanalazom.


Ha minden hozzávalónk hideg, hűteni sem kell, ideális gyors, könnyű vacsora.

Jó étvágyat!

2010. augusztus 11., szerda

Nyár, van nyár...

...és sorra tűnünk el hosszabb-rövidebb időre...
Nálunk még nem a nyaralás volt az ok, egyszerűen borzasztó sűrű időszakunkat éljünk. Főzni azért főzök, együtt is főzőcskézünk, de leginkább hűsítő, gyors, könnyű finomságokat falatozunk, a sört - még - nem én főzöm és dinnye meg a barack sem saját termés, mostanában pedig ez a sláger nálunk :)

És csajszikák, a két lány csincsillánk is nehezen viseli a meleget, bár sajnálni azért nem kell őket, eléggé jó dolguk van :)

Itt éppen hűsítik a pocakjukat:



Itt pedig alszanak, szorosan összebújva, nehogy megfázzanak:





Hamarosan visszatérek :)


2010. július 22., csütörtök

Lajcsi szelet





Magdolna-nap alkalmából megboldogult nagynéném receptje következik. Furcsa módon mi cukrászgyerekek teljesen odavoltunk a házisütikért, valószínűleg azért, mert olyan könnyen elérhető volt a cukrászdai válogatott finomságokkal megrakott vitrin. Ezért mindkét nagynéném - egyikük már nincs velünk, most rá emlékezem - által sütött, az általunk megszokottaktól teljesen eltérő sütiket boldogan tüntettünk el. Unokatesóink csodálkozva figyeltek, egyszerűen nem értették, hogy ehetjük meg, mikor a mi anyukánk annyival finomabbakat csinál. Elárulom: mert szívből adták és nem az számított, hogy néz ki, hanem az, hogy olyat készítettek, amit szerettünk. Mindegy volt, hogy csokis vagy vaníliás, puncspudingos vagy vajkrémes, egy volt a lényeg: nekünk készült, tiszta szívből adták. Otthon is megvolt a kedvenc és a nagynéniknél is.

Anyai nagynéném vendégvárója, mákos gubája vagy karácsonyi mézese ma is szép emlék, ugyanígy, bármi újat kísérletezett, nekünk örömmel hozhatta és mi még nagyobb örömmel fogadtuk. Azóta a mézest már az unokahúgom süti és díszíti nagy gonddal, nénje pedig mindig valami újjal rukkol elő - ezeket sokszor már nem tudom megjegyezni.

Apai nagynéném repertoárjában pedig megtalálható volt az Üdítős, a Barack, a Mézes és legnagyobb kedvenc, a Lajcsi szelet.

Öcsém kisgyerekként elég rossz evő volt, ez ma már szerencsére nem látszik :)
Lajcsi szeletből bármennyit meg bírt enni, ennek örömére Magdi tálcaszám süthette a Lajcsit, az biztosan elfogyott. (Más kérdés, hogy Anyu ezt mennyire értékelte és mennyire nem, nagyanyámék szemlélete az volt, hogy "ha a süteményt eszi mög a gyerök, akkó azt köll adni nekije"...)

Mikor Pesten összeköltöztünk az akkor még nem Férjjel, Öcsém nyáron feljött hozzánk, a Deák térről kisföldalattival mentünk az albérletbe. Még bágyadt volt az utazástól, de a Bajcsi-Zsilinszky utcai megállónál felkapta a fejét - Mi? Lajcsi-zsilinszky?
Hiába, szerinte a Lajcsi-kultusz a fővárosra is kiterjedhetett...

Pünkösdkor elkértem nagyanyámtól a receptet, most már ő őrzi és süti újra és újra jeles ünnepekkor Magdi sütijeit. Meglepődve tapasztaltam, hogy ha emlékek nélkül csak úgy találkoznék ezzel a recepttel, valószínűleg végig sem olvasnám, annyira nem az én műfajom, ráadásul megtalálható benne a '90-es évek reform háziasszony-mozgalmának minden borzasztó eleme. Gyerekként mindez nem számított, ahogy az akkori háziasszonyok sem ismerték még a környezet-és egészségtudatos háztartás fogalmát. A modern háziasszony ismérve, a pudingpor elképesztő méretű felhasználása, a sütik krémje általában puding és "ráma" keveréke. Ezt aztán lehet variálni a végtelenségig, attól függően hogy sima, kakaós vagy diós "hatlapost" sütünk alapnak.

Furcsa és kicsit szomorú dolog szembenézni azzal, hogy minden elmúlik és a múlt egy-egy darabkájába kapaszkodva, azt visszahozva olykor nevetségesnek hat, ami akkor olyan fontos és értékes volt.
De emlékezni időnként kell, és aztán menni tovább a saját utunkon.

Úgyhogy, következzék a legendás

Lajcsi szelet

2 kanál kakaó
2 kanál méz
2 db tojás
20 dkg porcukor
5 dkg margarin (a recept szerint "ráma")
2 kk szódabikarbóna
35 dkg liszt

A liszt kivételével minden hozzávalót gőz fölött felverünk, majd hozzákeverjük a lisztet. A tésztát összegyúrjuk, háromfelé vesszük, egyenként kinyújtjuk és megsütjük.

Közben elkészítjük a krémet:

1 puncsos pudingpor megfőzve (fél liter tejjel)
1 vaníliás pdingpor megfőzve
2*10 dkg margarin
2*10 dkg porcukor

A kész pudingporokhoz hozzákeverjük a margarint és a porcukrot, habosra keverjük.

Elkészítjük a kakaós mázt (most már tudom, Apám, aki azóta csokoládémester, miért nyögött fel minden egyes alkalommal, mikor Magdi elmesélte neki, mit hogy csinált, ezt tk. a csoki helyett használta...)
20 dkg porcukor
3 ek víz
4 kanál kakaópor
4 dkg margarin
Ha megsültek a lapok, hűlni hagyjuk őket, majd megtöltjük a pudingokkal, alulra a pucsos kerül, majd egy lap, rá a vaníliás, még egy lap, erre a máz kerül. Hagyjuk egy éjszakát összeérni, majd óvatosan téglalapokat szelünk belőle.

Legközelebb, ha Öcsém jön hozzánk, megsütöm neki, hogy együtt emlékezhessünk :)

Aztán majd kitalálom a Lajcsi de luxe változatot is...



2010. június 24., csütörtök

Cseresznyés-barackos clafoutis


A lazulós hétvégére készült ez a finomság, mindeképpen clafoutis-t akartam sütni, ha már kedves férjuram megüzente blogon, hogy felment a sütési tilalom alól :) Persze azért csak módjával, ezért jól telepakoltam gyümölccsel ezt a könnyű sült pudingra emlékeztető finomságot. Tavaly is készült, akkor nagy kedvenc lett barackkal, és ha már a Férj hajlandó volt beáldozni a szent barackjából - mert kb. ez az egyetlen gyümölcs, amit szeret és a családi legenda szerint már három hetesen (!!!) elmajszolt egy egész szemet -, így én is felajánlottam némi cseresznyét :)



Az alaprecept Joanne Harris: A francia konyha c. könyvéből való, ezt variáltam. Mivel ez bevált, maradok ennél, bár szándékomban áll egy joghurtos verziót is kipróbálni, illetve a magyar tejespite is a listán van, barackízzel.



Hozzávalók:
3 szem barack apróra kockázva
20 dkg cseresznye, magozva
125 g liszt
50 g cukor
3 tojás
1 kk vanília kivonat
3 dl tej
1 dl tejszín

Egy piteformát kivajazok, ráborítom a gyümölcsöket, meghintem egy evőkanál nádcukorral. A lisztet elkeverem a cukorral. A tojást külön összekeverem a vaníliával, tejjel és tejszínnel. Hozzáadom a lisztet, összekutyulom és ráöntöm a gyümölcsökre.



160°-ra előmelegített sütőbe tolom (légkeverés) és 30 percig sütöm.
Nekem nagyon felemelkedett, majdnem kétszer olyan magas lett, kissé el is szontyolodtam, de hűlés közben szépen visszaesett.



Kihűlve érdemes fogyasztani, ekkor szépen lehet szeletelni. Édesszájúak porcukorral is megszórhatják, mi ezt most kihagytuk.



Ajánlok hozzá egy kis fröccsöt :)

Jó étvágyat!