Méghozzá azért villám, mert
1) bolti levelestésztából készült
2) villámgyorsan rápakoltam, amit találtam a hűtőben
3) kb. ugyanilyen gyorsan megsült
4) villámgyorsan el tűnt - volna, ha nem pakolok magamnak belőle a mai ebédhez a Sültpaprikaleves mellé :)
Hogy recept van-e?
Hát, ha ezt annak lehet nevezni...inkább leírom, nálam pontosan mit jelentett ez a bizonyos lepény.
fél csomag friss levelestészta
kb. 15 dkg cukkini
1/2 golyó mozzarella
néhány késhegynyi érett gorgonzola
kb. 15 szem paprikával töltött olívabogyó
löttyintésnyi olívaolaj
kb. ugyanennyi tejszín
só
kakukkfű
A sütőt előmelegítem légkeverés 160°-ra. A levelestésztát ráfektetem egy tepsire, a széleit összecsípem, hogy legyen egy kis pereme. Ha fagyasztott, kiengedett tésztát használnék, lehet, hogy nem nyújtanám ki ennyire.
A cukkinit félbevágom, félkarikákra szelem és szépen lehelyezem a tésztán. Megsózom, megszórom kakukkfűvel (és önuralmat gyakorolok, hogy ne borsozzam is meg). Az olívabogyókat felkarikázom, néhány szemet csak úgy elfogyasztok, a maradékokat a cukkindarabok közé teszem, majd a fél mozzarellát rátépkedem, elhelyezek néhány meglepi gorgonzola-darabkát közöttük, meglocsolom olívaolajjal és megpöttyözöm némi tejszínnel. Betolom a meleg sütőbe és 10-12 percig sütöm, míg a szélei megpirulnak, az egész kicsit megemelkedik és a sajt aranylóra olvadt-sült a tetején. Ebből az adagból négy szép szelet lesz.
Ismét önuralmat gyakorolok és nem falom fel az egészet. Ha kihűlt, lehet szeletelni, elrakni másnapra vagy felfalni egy pohár bor kíséretében. Nálam a másnapi ebédnél a Sültpaprika levest kísérte a pirítóshoz képest királynői módon.
Az alapötletet mindenféle guszta feltétekkel láttam már Dolce Vitánál, Lilafügénél és még biztosan egy csomó helyen fent van. Köszönet nekik!
Jó étvágyat kívánok!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A Férj:
VálaszTörlésAlapvetően nem vagyok oda a cukkiniért, számomra a rakott zöldbab a kedvenc. Először nem is akartam enni belőle, gondoltam ilyet egyen csak a Cserkó :) aztán egyik este, amikor már csak két szelet maradt és megszólalt a hasikám, hogy kéne flamó, akkor kezdtem kutakodni mit is ehetnék vacsorára. Cserkó mondta, hogy egyek ebből és a lustaságtól vezérelve úgy döntöttem megkóstolom, még sem kell szenyát készíteni (pedig abban jó vagyok). Megmelegítette az én Életem és akkor jött az üüühhhhhmmm, ahhhhh. Szóval 4 harapás és már el is tűnt a tányérrol az adag. Nem hittem volna, hogy ilyaen mennyei lesz, de E van, E van.
Hajrá mindenkinek!