2010. április 19., hétfő

Balerina desszert


És hogy mi volt a "torta" amit megemlítettem? Nos, életem első pavlovája, ami most már biztosan nem az utolsó lesz.

A recepthez Jamie Oliver meringue-jét és Dolce Vita csokis pavlováját vettem alapul, ezek keresztezéséből és a hűtőm készleteiből készült az alábbi:

Kakaós habcsóktorta - vagy pavlova - vagy meringue - whatever

Hozzávalók:
3 tojásfehérje
200 g füstös barnacukor
2 ek kakaópor
csipet só
1 ek keményítő
1 ek balzsamecet

A tetejére
20 dkg habtejszín
kakaópor
csokireszelék


A sütőt előmelegítem 130°-ra, légkeverésen. A tojásfehérjéket egy csipet sóval kézimixerrel félkeményre felverem, hozzáadom két-három részletben a barnacukrot. Jó sokáig, 6-7 percig dolgozom vele, amíg sűrű, tömény masszát nem kapok, amelyben már nem ropog a cukor, sőt barna színéből is átad a habnak. Ekkor hozzáadom a kakaóval elkevert keményítőt. Én itt leállítottam a gépet és először gyorsan elkevertem a krémben a porokat, mert különben jól pofáncsapott volna és akkor én lettem volna kakaós, nem pedig a pavlova. Egyébként többek között ezért hordok kötényt is. A kakaó után jöhet a balzsamecet, ami elvileg lehet bármilyen más ecet is, de én úgy gondoltam, szeretni fogják egymást a kakaóval, úgyhogy nálam ez került bele. Legközelebb több kakaót teszek bele, talán kétszer ennyit is. Az ünnepelt viszont inkább tejcsoki-párti, ezért természetesen az ő ízlését tartottam szem előtt.

Sütőpapírra simítottam a masszát spatula - vagy kanál - segítségével, próbáltam kör alakot formázni, kevés sikerrel. A csúcsok viszont kvázi maguktól formálódtak.

A meleg sütőbe toltam és 45 percet sütöttem, ekkorra szépen megrepedezett - állítólag pont ilyennek kellett lennie - és a repedéseken keresztül nagyszerűen lehetett látni, hogy a belseje még ragacsos de már kezdi tartani a formáját, kívül pedig igazi habcsókosan ropogós. Érdemes ránézni, mert úgy vettem észre, az én sütőm gyorsabban süt, úgyhogy lehet, hogy tovább fog tartani. Általában egy órát írnak a szakik, akik értenek hozzá, és kifejezetten NEM légkeverésen, de én tudtam, hogy a húst is meg akarom sütni, szóval maradt a fenti verzió. Fél óra után a hús is csatlakozott és lehet, hogy az alacsony hőfoknak köszönhetően, de végülis nem lett fokhagymaszagú :) És hopp - megint elkövettem egy hibát - mert kinyitottam a sütőt...állítólag nem szabadott volna, de mivel nincs viszonyítási alapom, nem tudom, ettől rosszabb lett-e...majd legközelebb igyekszem úgy csinálni, ahogy a nagykönyvben meg van írva, bár kétlem, hogy lehet ezt még fokozni, de ilyenkor általában bebizonyosodik, hogy igenis lehet, méghozzá jelentősen.

A habcsóktortát kivettem a sütőből és hűlni hagytam. Mikor teljesen kihűlt és visszaérkeztünk az ebéd utáni sétáról, felvertem félkeményre a tejszínhabot egy kevés édesítővel (talán ez is furcsa lehet, de ha nem muszáj, igyekszem kihagyni vagy csökkenteni a cukor mennyiségét, pl. mézet vagy édesítőt használok, kis mennyiségben. Itt tudtam, hogy nem kell teljesen keményre verni a habot, ergo nincs szükség a cukor tömegnövelő-és megtartó erejére, másra meg szerintem úgyse nagyon jó, szóval, jó lesz az édesítő is, csak vigyázni kell, hogy ne adagoljuk túl), rákanalaztam a habcsókra - ami időközben kissé összesett, de nem annyira, mint pl. egy felfújt - megszórtam kakaóval és egy kis csokireszelékkel és nagy büszkén bevittem életem párjának!


A gyerekkorunkból jól ismert tömény cukros, ehetetlenül kemény, fogba beleragadós habcsóktól eltérően ez finoman édes, a tejszínhabtól lágy és simogatóan érzéki lesz, ráadásul nagyon izgalmas is, mivel találkozunk ropogós, ragacsosan félkemény és lágy résszel is...hmmm, mennyei! Egyöntetűen szenzációs!!! Gyorsan elképzeltük, milyen csodás nyarunk lesz, ha friss gyümölcsökkel megpakolva, hűs tejszínhabpaplanba burkolva mi is burkoljuk befelé a könnyű habcsókszeletkéket az alkonyat lágy fényei mellett... Giccses, mi? Hát igen, néha ilyen is kell. Ez a desszert ezt hozza ki az emberből.

Mivel kihűlve lehet szeletelni, ezért azt mondanám, hogy étkezést követően 8 fő falatozhat belőle, mert bőven eltelít és keretet ad édes ízével az ebédnek/vacsinak. Mondanám, ha nem lenne egy olyan férjem, aki szó nélkül bepuszilja az első szeletet majd ugyanolyan szó nélkül, mosolyogva nyújtja felém az üres tányért a repetáért és csak akkor szólal meg, mikor kérdőn ránézek: Mi az? Finom... :)
Szóval, inkább csak 6 személyre elegendő...vagy négyre. Nehogy kevés legyen.


És hogy miért nem egyértelmű a megnevezés? Habcsók, meringue, pavlova..Mi a különbség?

Akit ez nem izgat, nyugodtan lépjen ki, újabb recept ebben a posztban már nem lesz :)
Én viszont már csak ilyen vagyok, szeretek a végére járni a dolgoknak.
Szóval, a meringue a mi habcsókunk külhoniul (by Ludas Matyi). Ok, ezért nevezi hát Jamie meringue-nek a habcsóktortát. A Pavlova-torta az alábbi honlap szerint Anna Pavlova balerináról kapta nevét, eredetéről az ausztrálok és az új-zélandiak máig vitatkoznak, mindketten magukénak vallják ugyanis. Anna Pavlova és társulata a klasszikus balett világ körüli elterjesztésében játszott fontos szerepet, nem véletlen, hogy egy légiesen könnyed, mégis karakteres, királynői kinézettel bíró, látványos desszertet neveztek el róla. A klasszikus Pavlova torta tojásfehérjéből, porcukorból, kukoricalisztből és ecetből áll, meleg, 140°-os sütőben sütik kb. 70 percig. A sütőt nem nyitogatják ( :) mondjuk szebb is, mint az enyém) és a lezárt sütőben hagyják kihűlni (lehet, hogy ez a titka?) Tetejére vaníliakivonattal ízesített tejszínhab és rengeteg guszta gyümölcs kerül, kevés friss citromlével meglocsolva. Azt hiszem, ez lesz a következő, amit ki fogok próbálni - mármint Pavlova-fronton.

Nos, lehetnék nagyképű és átnevezhetném pavlovának, hiszen kiderült, hogy végülis az, de szerintem ez a kakaós változat most "csak" egy meringue lett, viszont nekem kifejezetten tetszik a habcsóktorta elnevezés, úgyhogy maradjunk ennyiben :)

Jó étvágyat annak, aki elkészíti és megeszi, de aztán ne szidjatok, ha rákattantok :)

Én szóltam.








3 megjegyzés:

  1. Hú, ez biztosan nagyon finom lehetett! Hozz nekünk sok jó receptet, és kívánom, hogy lelj nagyon sok örömet a blogolásban, és szerezz általa jó sok "Gastro-barátnőt":)Én jövök és be-be fogok kukkantani a konyhádba:)

    VálaszTörlés
  2. Köszi-köszi! Nagyon aranyos tőled! Ez a műfaj teljesen új nekem, de eddig még csak biztatást kaptam, amit nagyon köszönök! Biztosan vannak árnyoldalai is a dolognak, de én alapvetően optimista ember vagyok, úgyhogy bizakodom.
    A recepteket tekintve pedig igyekezni fogok és biztosan te is megihletsz majd - a Férjemnek még meg sem mertem mutatni, milyen tuti csokitortákat tudsz...:)

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok! Én lennék a Férj :)
    Megígértem az én kis Cseresznyémnek (persze otthon nem így hívom), hogy én is kommentálom a dolgokat, ételeket. Gondolhatjátok milyen "nehéz" dolgom van, mert ennyi finomságot kell megemésztenem, de szerencsére vagyok annyira bélpoklos, hogy ez nem akadály. Ami ezt a mennyei édességet illeti, csak ajánlani tudom mindenkinek, ha rám hallgattok, akkor dugjátok el 1 napra a hűtőbe a kiválasztott elől, akkor jobban összeérnek az ízek. Nálunk ez nem lehetséges, persze a fő ok az én "kis" pocikám :)
    Jó étvágyat hozzá, idővel a többi ételt is "megkritizálom"!
    A Feleségnek csak annyit üzennék, hogy köszönöm, nagyon fincsi volt, a puszi személyesen átvehető nálam!
    Sziasztok!

    VálaszTörlés