Anyák-napi menü: főétel

Köszi, hogy visszajöttetek :)

Szóval, az Anyák-napi, öcsémmel együtt alkotott meglepetés-menü második és egyben fő tagja a

Tavaszi újhagymás-sajtos csirketekercs zöldséges tepsis burgonyával és friss zöldsalátával

Elég hosszú neve van, akár valami minisztérium is lehetne, de minimum misztikum - ahogy egyik régi kedves barátom mondaná. De azért, ha praktikusan nézzük a dolgot, a csirkemell feltekerésén kívül semmi extra nincs benne - már ha ezt extrának lehet nevezni :)

Adott egy jó adag csirkemell. A mellek már felezve érkeznek hozzám, vertikálisan. Minden mellet három szeletre vágok (horizontálisan, de hülyén hangzik! de hát vannak itt mérnökök is, ugyebár :)). Ebből kettő kb. ugyanolyan, a harmadik kicsit kisebb, a csirkemell természetes (!) domborulataiból adódóan (ezek kérem, nem műcicik, tehát nem szabályosak). Az lesz a fél adag. Meg a repeta. Vagy a gyerekadag. Kinek mi.

A hússzeleteket óvatosan kiklopfoljuk. Erre a hangra elméletileg beszaladna Titi, a macsek, mert tudja, hogy nyers husi van kilátásban. Az öcs (illetve báty, mert rendszeresen lehugiz, mióta túlnőtt a fejemen, szóval már jó ideje) ilyenkor a fél adagból adna a macskának is, aki ezt követően lelép a színről - elmegy aludni :) De mivel Titi az egész műveletet átaludta, félretettük neki a husit, majd megeszi, ha végre feltápászkodik délután.

Eredetileg spenóttal szerettük volna bélelni a csirkét, de nem kaptunk sajnos, így maradt az újhagyma, amit felkarikáztunk és nagyobb daraborkra vágott friss petrezselyemmel összekevertük.

A sóval-borssal befűszerezett csirkemellszeleteket beborítom a fenti zöld cuccal, Öcsém megszórja egy kis bazsalikommal, majd mozzarellát tépkedek/vágok rá, turbózhatnánk egy kis gorgonzolával vagy más kékpenészes sajttal, parmezánnal vagy reszelt füstölt sajttal is (ez esetben nem karaván, mert az túl száraz és nem olvad el rendesen, hanem pl. sima füstölt trappista), de ezt mi most kihagytuk. Ilyenkor sajnálom, hogy nálunk a sajtválaszték még mindig nem elég széles, mert szívesen kipróbálnám mással is. Na meg persze aranyárban van, amit nem sajnálok a sajtkészítőktől (Boldogok a sajtkészítők, mert övék a mennyek országa - de miért emeli ki a sajtkészítőket? Miért nem úgy mondja, hogy az összes tejipari készítménnyel foglalkozó kisparosé lesz a mennyek országa? - a Brian élete c. klasszikusból), de azért a többi embernek is rendes fizetést kéne adni... Persze, ez is azért van, hogy ne zabáljunk, hanem élvezzünk minden falatot - nem magáért az élvezetért, hanem azért, mert drága volt...szomorú.

Node, mivel a sajtkészítők elméletileg boldogok :), óvatosan felgöngyöljök a csirkénket, ha kell, megtűzzük fogpiszkálóval vagy hústűvel. Mikor már az utolsó pár csirketekercsen ügyködtünk, az Öcs megkérdezi, hogy:
- Te hugi, szerintem ez a cucc nem lesz sz.r? (jókat feltételez rólam, nem???)
- Az attól függ, mennyire szépen szórod rá a bazsalikomot. Na gyerünk!

A kész tekercseket kevés olaj-vaj keverékén addig sütöm, míg a hús kérget nem kap. Ezt nevezik elősütésnek, leginkább a sült-párolt, illetve alacsony hőfokon sült húsok készítésénél használják. A hús kérge hirtelen sül meg, így lezárja a húsban lévő nedveket, amelyek így a húsban maradnak és a hosszabb párolást, sütést követően biztosítják a kész étel omlósságát. Amikor minden tekercset körbesütöttünk, átpakoljuk egy tűzálló tálba, vagy magasabb peremű tepsibe (akinek van sütőben is használható serpenyője, annak egyszerűbb dolga van, egyszer nekem is lesz egy ilyenem), megszórjuk ízlés szerint bazsalikommal, újhagymával és petrezselyemmel, tépkedünk rá néhány falat mozzarellát és ültetünk köré néhány szem koktélparadicsomot, majd a tepsit betoljuk a 200°-os sütőbe (sima fokozaton) kb. fél órára. Hozzáteszem, hogy Anyu sütője másként süt, mint az enyém, én valószínűleg max. 180°-on sütöttem volna. A teteje legyen szép piros, de ne száradjon ki a hús. Ha valaki zsírosabban szeretné, baconnel is burkolhatja, ez esetben az elősütést követően lazán körbetekerjük a szalonnával és úgy tesszük a sütőbe.

A körethez megpucoljuk és vékonyan felkarikázzuk a burgonyát, cukkinit, paradicsomot. Az utóbbi kettőt nem pucoljuk, csak úgy egyszerűen felkarikázzuk. Egy vékonyan kiolajozott tepsiben szépen egymásra rétegezzük őket úgy, hogy alul egy réteg krumpli legyen. A rétegeket megsózzuk, bazsalikommal fűszerezzük. A végén megszórjuk egy kis újhagymával-petrezselyemmel, vagy amivel akarjuk, majd ez is megy fedővel együtt a sütőbe, ahol kb. 50 percet sül. A sütés vége felé leszedjük a fedőt és rápirítunk. Mivel mi megcsúsztunk, ez a fázis gyakorlatilag kimaradt, illetve annyira rövid ideig tartott, mintha nem is lett volna. Majd legközelebb.

Közben összedobjuk a salátát, melybe kerül jégsaláta - a sima épp elfogyott -, félbevágott koktélparadicsom, olívaolaj és balzsamecet. Kész.

Mindent kipakolunk a teraszra és jóízűen elfogyasztjuk!

Remélem, hagyomány lesz belőle és jövőre is így ünnepeljük az Anyák napját!