A dolog kifejezetten Anyák-napi része az volt, hogy mi főzünk, a menünek viszont a szülinaposok (4-ből 3 :)) ízléséhez kellett igazodnia, így legfőképp kis csapatunk férfitagja döntött az ízek és textúrák vonatkozásában. A meglepetés-menü a következőképpen alakult:
Zellerkrémleves (kifejezetten az ő kérésére)
Tavaszi újhagymás-sajtos csirketekercs zöldséges tepsis krumplival és friss zöldsalátával
Csokoládéfelfújt (alias szuflé vagy soufflé, fordított ékezettel, de hát magyarok vagyunk, vagy mi a szösz, különben meg ezt már régen lefordították és semmi különös nincs benne, de manapság már egyre kevésbé fordítják le a külhoni kaják nevét, mert attól puccosabb avagy flancosabb...)
A zellerkrémlevest nem hiszem, hogy különösebben részleteznem kellene, ahogy én készítem kell hozzá zeller, ideális esetben zöldségalaplé, egyéb esetben víz, só, fehérbors, tejszín. Ha valaki ellensúlyozni szeretné a zeller karakterességét, az készítheti fekete borssal, ettől inkább csípős lesz. Ha nincs otthon tejszín, mehet bele kevés tej (mondjuk inkább 2,8% vagy 3,6%-os, bár ezekből is van kifejezetten vízízű és állagú), ettől hígabb lesz, úgyhogy ha tudjuk, hogy ezt teszünk majd bele a végén, akkor eleve kevesebb vízzel/alaplével engedjük fel a zellert. Tehetünk bele tejfölt a krémes és sűrű állagért, joghurtot, ez esetben petrezselyem és citrom mehet még hozzá, illetve ha más végképp nincs és nem kell a koleszterinünkre/alakunkra/testzsírszázalékunkra figyelni, akkor habtejszín, ennek ugyanis min. 30% a zsírtartalma, szemben a főzőtejszín kb. 2%-ával, egyébként pedig ugyanaz.
A zellert megpucolom, nem túl apró kockákra vágom, kevés olaj-vaj keverékén megpirítom és felöntöm az alaplével/vízzel. Kb. 5-8 perc múlva, mikor már kezdi magát és az ízét megadni a forró lének, sózom, borsozom és tovább főzöm, amíg teljesen puha nem lesz. Akkor leveszem a tűzről, pár percig hagyom hűlni, botmixerrel krémesre turmixolom ( a szomszédaink imádják, ugyanis általában este fél 9-9 körül szoktam kitatlálni, hogy akkor én holnap ezt vinném magammal ebédre, ezért a turmixolós fázis általában negyed-fél tízre esik. A sütőtöklevessel teli téli időszakot még jobban "imádják", mert annak a pucolása tovább tart és nagyobb adag is jön ki belőle, úgyhogy az egész folyamat hosszabb).
Ha szükséges, utánaízesítek és tejszínnel dúsítom. Nálam egy nagyobb zellerből kb. 3-4 L leves jön ki, ekkor már csak egy egész kevés tejszín kell hozzá. Ha bővebb lére eresztem, akkor inkább 5 L és ezt 3-4 napig eszem :) Olyankor zeller-uralom van! Még jó, hogy a kolléganők nem utálják a szagát! Na meg persze, az is jó, hogy a Férj szaglása nem túl kifinomult (éles?, lehet ilyet mondani?) és elvisel ilyenkor is. Télen a sütőtökleves váltótársaként, tavasszal csak úgy és a borsóra várva elég gyakran készül a konyhámban.
A többi receptet a következő bejegyzésben találjátok, úgyhogy gyertek vissza holnap is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése