Hétvégi leves-lakoma, a pihenés és kényeztetés jegyében. Bár egészen húsmentesnek hangzik, de igazán laktató és fenséges! Maga a recept franciásan egyszerű, így belefért, hogy gondos feleségként a cipót is én süssem hozzá...na jó, a munka nagy részét végülis a kenyérsütő és kedvenc sütőm végezte :)
Szóval, úgy döntöttem, előveszem Marton Levente többszörösen tesztelt leírását, melyet annak idején a metro újságban találtam:
1 kg vöröshagyma
5-8 dkg vaj
1 ek liszt
só, bors
kakukkfű
2 dl száraz fehérbor (pl. Chardonnay)
2 dl főzőtejszín
1 l húsleves
A hagymát sűrű könnyek közt félkarikára vágom, vagy szólok a Férjnek és ő készségesen felvágja (ez ám a tuti recept, mi?), és együtt megtisztítjuk a könnycsatornáinkat :)
A vajat megolvasztom, ezalatt a Férj kinyitja a bort. A vajra ráteszem a hagymát, gyakori kevergetés mellett megpirítom, majd lassú tűzön min. fél órát fedő alatt párolom. Ezalatt omlós-puhára sül és isteni illata lesz. Míg erre az állapotra várok, leellenőrzöm a bort :) Ehhez természetesen ki kell kérni a Férj véleményét is. Mire a pohár végére érünk, a hagyma kész. Kevés sóval, borssal, valamint kakukkfűvel kiemelem az ízét, meghintem liszttel és felöntöm a borral. Miután az alkohol elpárolgott, hozzáadom a tejszínt. Forralás után felöntöm a húslevessel és fedő nélkül még 10 percig főzöm. Ha szükséges, utánaízesítek.
Cipóban tálalom.
Ha nincs cipóm, akkor
- sajtos pirítósra merem a levest, vagy, vaagy
- bedobálom a kenyérsütőbe az alábbiakat (Limara útmutatása alapján):
2,8 dl folyadék (fele tej, fele víz)
1,5 tk só
1 ek ecet
2 ek olívaolaj
500 g kenyérliszt
1 tk cukor
1 dkg élesztő
és elindítom a dagasztó programot, ami meg is keleszti a kenyérkét ebben a cudar időben, mikor fűtés helyett inkább össze kell bújni életünk párjával...
Mikor megkelt, beállítom a sütőt 180°-ra, a tésztát kettészedem, cipóra formázom, tepsire teszem és fél óra alatt megsütöm.
A cipókat hagyom kihűlni, levágom a kalapjukat, kivájom, belemerem a levest, megszórom füstölt vagy ementáli sajttal és sütőben megpirítom.
Melengető jó étvágyat kívánok!
Fincsi, laktató, gyors és még nekem is megért egy kis sírást, egyrészt a hagyma miatt, másrészt az íze miatt és ezt pozitív értelemben mondom :) Jó étvágyat!
VálaszTörlés:-D
VálaszTörlésEzt ma megcsinálom!
Köszi a receptet!
Anna